Választ6 Panzió és Étterem - Bogács
A weboldal Opera 10.5 és Firefox 3.6 vagy újabb verzióra van optimalizálva.


2011. június 24-én pénteken megnyílt a
Hagyományőrző Ház

Bogács új, állandó kiállítása megtekinthető az Alkotmány út 2. szám alatt hétfőtől péntekig 8-18:00 óráig.
Belépő: Gyermek/nyugdíjas: 200 Ft, Felnőtt: 400 Ft.
Népi hagyományok, életképek, bogácsi népviseletek állandó kiállítása.

Szent Márton műemléktemplom

A község neve először 1248-ban szerepel írásos okmányban, ekkor már állt a Szent György tiszteletére emelt templom.

A falu ekkor nemesek birtoka, amely a 16. sz. elejére az egri káptalan tulajdonába megy át. A mai templom egy régebbi templomnak az alapjára épült, az építés pontos ideje ismeretlen. 1568. május 3-án az egri káptalan részére leltár készült, ez említi, hogy a templomnak még akkor is Szent György a védőszentje. A főoltáron kívül ekkor két mellékoltára van, az egyik Szent Mihály tiszteletére, a másik Mindenszentek tiszteletére. Két, számunkra ismeretlen név található a templom falán kőbe vésve: Navay Miklós 1671, ez a sekrestye falához közel található. A másik az északi oldalon: Zakariás Rabróczki.

Az 1724-ből származó adatok már Szent Mártont említik a templom védőszentjének. Ezek a források a XIII. századot jelölik meg a templom építési idejével kapcsolatban, s megjegyzik, hogy körülötte temető volt, fallal körülvéve. 1730 és 1739 között két harangot öntetnek a hívek Szent Márton tiszteletére, majd 1758-ban Kálmán János kanonok küldött egy nagy harangot a templom részére. /Ez nem a mai harang./
1800-1801-ben tatarozzák a templomot, a tetejét zsindellyel fedik, belülről teljesen átalakítják. Ekkor már orgonája van a templomnak, s megtalálható a keresztelőkút a rajta levő Keresztelő Szent János szobrával.

A Bogácsi Tájház

Tájházunk 140 éves, ez az egyik legrégebbi parasztház Bogácson.
A ház és a kerítés kőből épült, a kövek sárral vannak egymáshoz tapasztva, berendezésének nagy része gyűjtésből való. A tájház a földnélküli parasztemberek életkörülményeit mutatja be, a bogácsi palóc népviselet, öltözet is megtalálható a kiállítási darabok között.

A tájház a 19. század végén kialakult háromhelyiséges parasztház. Helyiségei soros elrendezésűek, azaz egymás után következnek. A szoba-konyha-kamra beosztású parasztház alaptípusnak tekinthető. A ház rövid véggel fordul az utca felé, a ház egyetlen bejárata a középső helyiségbe, a pitvarba vezet, a többi helyiség ezen keresztül közelíthető meg. Külön bejárata csak az istállónak van. A döngölt földű szoba az egyetlen fűtött lakótér, itt látható a búbos kemence.

Horgásztó

A Szoros - patak felduzzasztásával a fürdőtől 300m-re létesült mesterséges tó ma horgászparadicsom. A tóban telepített halak horgászhatók: törpeharcsa, csuka, ponty, keszeg, amur. Telelő telepe a vadrécének, vonuláskor pihenőhelye költöző madaraink közül a hattyúnak, vadlibának. Kellemes kikapcsolódást biztosít nemcsak a horgászoknak.

További információkat a
Hoórvölgye Horgász Egyesület honlapján találhatnak:


http://www.matyohorgasz.eu/

Kilátó

Egy rövid gyalogtúra a Bogácsi Kilátóhoz?
...ahonnan a környék településeit jól lehet látni, és lehet gyönyörködni
a természeti látképben valamint a Bükk Hegység évszázados erdejében.

 

Kaptárkövek

Bogács határában a Hintóvölgyben található egy ötfülkés kaptárkő. Kaptárkövek a szomszédos községekben is szép számmal találhatók. Az esetek nagy részében feltűnően szabályos riolittufa-fülkék. Rendeltetésükkel kapcsolatban eltérő vélemények alakultak ki. A kaptárkövek első leírójának Bartos Gyula egri főkáptalani levéltárosnak az volt a véleménye, hogy a fülkékben minden valószínűség szerint a késői vaskorszakban egy itt lakó kelta eredetű néptörzs elégetett halottainak hamvait tartalmazó urnáit helyezte el.



Copyright (C) 2018 - Webmaster